Az interaktív gépek átalakítják a passzív nézőket aktív résztvevőkké, például szavazásra használható érintőképernyők, kézmozdulatokkal vezérelhető játékok és azonnali visszajelzési mechanizmusok révén. Egy 2024-es szakkiállításokról készült kutatás szerint azokon a helyszíneken, ahol ezt a technológiát alkalmazták, a látogatók 35 százalékkal tovább maradtak, és 70 százalékkal gyakrabban léptek interakcióba a standokkal, összehasonlítva a hagyományos megoldásokkal. Az izgalmas az, amikor mesterséges intelligenciával működő kioszkok arcfelismerés vagy életkor alapján dinamikusan változtatják tartalmukat, így személyre szabottabbá téve a felhasználói élményt, ami jobb reakciókat vált ki. A legfrissebb rendezvénystatisztikák szerint ezek az okos rendszerek növelik a résztvevők elégedettségét is, a számok szerint 35 és 40 százalékkal, miközben olyan emlékezetes pillanatokat teremtenek, amelyek miatt az emberek szívesen visszatérnek.
Az interaktív elemek kapcsolatot teremtenek közvetlenül a közönség által a képernyőn látottak és az irántuk érzett valódi érzelmeik között, amit a hagyományos kijelzők egyszerűen nem tudnak megtenni. Vegyük például a konferenciákat: amikor a résztvevők saját kezűleg használhatják az érintőképernyőket, vagy együttműködhetnek kibővített valóságú terekben, akkor valami izgalmas dolog történik az agyukban. Az agy funkciója átvált arról, hogy csupán nézze a történéseket, arra, hogy aktívan megpróbáljon dolgokat megérteni. Tanulmányok kimutatták, hogy ez az elméleti váltás jobb emlékezést is eredményez. Egy kutatócsoport például azt találta, hogy az információk emlékezetben tartásának szintje körülbelül 42 százalékkal nő, ha az emberek aktívan vesznek részt, nem pedig passzívan ülnek csak. Ez elég jelentős, ha az eseményeken történő tanulásról és közönségbevonásról gondolkodunk.
Egy európai tech konferencia az AR-alapú bejelentkező állomásokat használta a hagyományos regisztrációs pultok helyett, ahol a résztvevők termékekhez kapcsolódó rejtvények megoldásával „fogták el” virtuális jelvényeiket. Ez a játékosított megközelítés a következő eredményeket hozta:
A siker forrása a kreativitás és a praktikusság egyensúlya volt – a rejtvények kevesebb, mint 90 másodpercig tartottak, de fontos kiállítói információkat tártek fel.
A helyszínek több mint 67%-a mára már touchscreeneket vagy mozdulatvezérlést használ elsődleges interakciós eszközként, 2021-es 41% helyett (EventTech Jelentés 2024). Ez az áttolódás tükrözi a résztvevők növekvő elvárásait:
| Kívánság | 2021 | 2024 |
|---|---|---|
| Érintőképernyős felületeket | 38% | 61% |
| Fizikai gombok | 52% | 29% |
| Hangvezérlés | 10% | 10% |
A tapintással kombinált haptikus visszajelzésű hibrid rendszerek jelenleg 81%-os használhatósági pontszámot érnek el, így kielégítik a hozzáférhetőségi igényeket, miközben magas szintű érintettséget biztosítanak.
Országszerte egyre több helyszín telepít ilyen interaktív LED-falakat, amelyek valós időben reagálnak az emberek mozgására, így a történet dinamikusan bontakozik ki a rendezvények során. A kijelzők lehetővé teszik a szervezők számára, hogy egyszerű kézmozdulatokkal azonnal megváltoztassák a megjelenített tartalmat, így a közönség ténylegesen befolyásolhatja a vizuális elemek megjelenését és hangulatát a műsorok alatt. Néhány koncerten végzett teszt azt mutatta, hogy ez a fajta interakció körülbelül 40 százalékkal erősítette az emberek érzelmi kapcsolódását a színpadon történésekhez. És mivel ezek a LED panelek különböző formákban és méretekben is elérhetők, oszlopokra, erkélyekre, sőt színpadi háttérképre is felhelyezhetők, így az egész teret immerszív, 360 fokos környezetté varázsolják, ahol mindenki részese lehet az elmesélt történetnek.
A vetítéses leképezési rendszereknél alapvetően interaktív digitális tartalmat helyeznek el valós fizikai helyszínek tetején, így az egyszerű helyeket olyan dinamikusan változó környezetté alakítják, amely folyamatosan reagál az emberek mozgására. Vegyük például a sportstadionokat, ahol a padló felvillan a játékos statisztikáival, amikor valaki átsétál rajta, vagy a koncerttereket, ahol a fények a zenével együtt mozognak, közvetlenül reagálva a hangszórókból érkező ritmusra. A mögöttes technológia is meglehetősen gyors, körülbelül 1,8 másodperces késleltetéssel reagál – attól a pillanattól számítva, amikor valaki cselekszik, addig, amíg a környezet visszajelez. Ez a gyors reakcióidő természetessé és összefüggővé teszi az élményt, így az események során a szurkolók nem észlelik késleltetést saját mozgásuk és a körülöttük lévő vizuális hatások között.
Amikor az emberek valódi tárgyakkal lépnek interakcióba, a hibrid AR és VR rendszerek digitális eseményeket idéznek elő a meglévők tetején. Sok múzeum mostanában elkezdte használni ezeket a vegyes valóságú fejegységeket. A történelmi információkat közvetlenül a ősi leletek fölé helyezik, ami segíti a látogatókat a tartalom jobb megjegyzésében. Egyes tanulmányok szerint ez a módszer körülbelül 58 százalékkal növeli a memóriatartást, mint a hagyományos kiállítások. Léteznek speciális mellények is, amelyek tapintható visszajelzést adnak, amikor valaki egy VR-szimulációban vesz részt. A mellény által keltett érzés révén a virtuális környezet ténylegesen valóságosnak érződik a tapintás számára. Ez a technológia különösen fontossá vált konferenciákon és rendezvényeken zajló terápiás foglalkozások során, ahol a résztvevők olyan dolgokat élhetnek meg, amelyeket máskülönben nem érinthetnének vagy érezhetnének.
Egy nemrég rendezett technológiai konferencián a szervezők kiegészített valóságos útválasztást vezettek be a fő kiállítási területen. Amikor az emberek bizonyos kiállítási elemek közelébe értek, okostelefonjaikon helyalapú speciális tartalmak indultak el. Az eredmények valóban lenyűgözőek voltak. A kiállítási elemeknél töltött átlagos idő mindössze kicsit több mint 2 percről majdnem 6 percre nőtt, ami lényegében a háromszorosa az eredeti értéknek. A résztvevők majdnem kilenc tizede azt nyilatkozta, hogy az irányító rendszer használata és megértése egyszerű volt. A rendezvény utáni visszajelzések elemzésekor a szponzorok is érdekes jelenséget tapasztaltak. Az üzeneteiket és márkájukat az interaktív kiállítási elemeken keresztül bemutatott formában az emberek kb. kétszer olyan gyakran jegyezték meg, mint a hagyományos, statikus standok esetében. Ez teljesen logikus, hiszen amikor az emberek aktívan foglalkoznak a tartalommal ahelyett, hogy passzívan csak olvasnák a táblákat, ezek az emlékek hosszabb ideig megmaradnak olyan zsúfolt környezetekben, ahol sok versengő információ érkezik.
Az intelligens, mesterséges intelligenciával vezérelt kioszkok követik, hogy az emberek mit csinálnak és mi tetszik nekik az események során, RFID-jelvények, okostelefonos alkalmazások és a touchscreen-ekkel való interakció adatait felhasználva. Ezek a rendszerek ezután konkrét programokat, érdemes kiállítókat vagy jó hálózatépítési lehetőségeket javasolnak az egyéni viselkedés alapján. Az Accenture 2025-ben közzétett kutatása szerint a résztvevők többsége (kb. 9-ből 10 ember) inkább személyre szabott menetrendet szeretne, mint egységes, mindenkit ugyanúgy érintő programot. Néhány vezető cég már érzelmek felismerésére alkalmas technológiát is beépített AI-kioszkjaiba. Arcexpressziók elemzésével ezek a rendszerek megváltoztathatják a megjelenített tartalmat, ha valaki zavartnak vagy érdeklődőnek tűnik. A korai tesztek azt mutatták, hogy ez a módszer körülbelül 34%-kal növelte az érintettségi rátákat, ami elég lenyűgöző, figyelembe véve, hogy a technológia még mindig új.
A dinamikus tartalomoptimalizálás három fő mechanizmuson keresztül történik:
Ez a megközelítés az interaktív gépeket használó ipari kiállításokon 40%-kal növelte az elégedettségi rátát, az 2024-es Event Tech Report adatai szerint. A rendszerek valós idejű alkalmazkodóképessége csökkenti a döntési fáradtságot, miközben fenntartja a relevanciát – ami kritikus fontosságú, tekintettel arra, hogy a résztvevők 68%-a túlterheltnek érzi magát a hagyományos eseményformátumok miatt.
Az MI valóban lenyűgöző személyre szabott élményeket teremt az eseményeken, de tudja mit? A rendezvényszervezők majdnem nyolc tizede komolyan aggódik az adatvédelem miatt, amikor ezeket a technológiákat bevezetik. Szerencsére manapság vannak megoldások erre a problémára. Számos cég már GDPR-alapú módszereket alkalmaz az adatok névtelenné tételére, emellett olyan lépésről-lépésre kitölthető hozzájárulási nyilatkozatokkal dolgoznak, amelyeket az emberek akkor jelölhetnek meg, ha hozzájárulásukat adják. Néhány vállalat az adatfeldolgozást magán az eszközön végzi, ahelyett hogy mindent a felhőbe küldene, ahol az elveszhet vagy hackelhetővé válhat. Egy 2024-es adatvédelmi jelentés szerint azok a helyszínek, amelyek ezen módszereket alkalmazzák, majdnem 78 százalékát érik el a résztvevőknek, akik önként hajlandók információik megosztására, ami körülbelül egyötödös javulás a szokásos iparági átlaghoz képest. Úgy tűnik, a legjobban az működik, amikor a szervezetek világosan elmagyarázzák, hogyan fogják felhasználni az adatokat, miközben valós értéket kínálnak cserébe a jobb, személyre szabott élményeken keresztül. A kulcs az, hogy megtalálják azt az arany középutat az adatkezeléssel kapcsolatos átláthatóság és az érték megteremtése között, amit megér megosztani.
Az önkiszolgáló kioszkok jelentősen csökkentik a rendezvények bejelentkezőpultjainál uralkodó káoszt, mivel az emberek egyszerűen odasétálhatnak, megerősíthetik kilétüket, és kb. 90 másodperc alatt lebonyolíthatják a regisztrációt. Ez körülbelül háromszor gyorsabb, mint amit a legtöbb hely manuálisan végez – ezt az előző év Hospitality Technology kutatása is igazolta. A jó hír az, hogy ezek a kioszkok közvetlenül kapcsolódnak az eseménykezelő szoftverhez, így a résztvevők listája azonnal frissül, amint az emberek megérkeznek. Ilyenkor a kézi hibák körülbelül 92 százalékkal csökkennek, ami kevesebb frusztrációt jelent minden érintett számára. Emellett a dolgozók többé nem ragadnak le papírmunkával, és valódi segítséget tudnak nyújtani a vendégeknek olyan problémákban, amelyek figyelmet igényelnek. Az idén korábban közzétett legfrissebb EventTech tanulmány adatai szerint azok a helyszínek, amelyek bevezették ezt a technológiát, általában kb. 40 százalékkal kevesebbet költenek főre jutó munkaerőköltségekre az eseményeiken, összehasonlítva a hagyományos bejelentkezési eljárásokkal.
A kontaktmentes technológia valóban növeli azon emberek számát, akik egy helyszínre beléphetnek. Ezek a rendszerek óránként körülbelül 120–150 résztvevőt tudnak kezelni állomásonként, ami a NeedZappy 2023-as eseményadatai szerint körülbelül 78 százalékkal gyorsabb, mint a hagyományos, személyzettel ellátott bejelentkezőpultok. Emellett megszüntetik az összes olyan fizikai érintkezési pontot, amelyek majdnem a résztvevők egyharmadánál okoznak higiéniai aggályokat. Az arcfelismerős kioszkok is egyre jobbak, azonosítás során már majdnem 99,8 százalékos pontosságot érnek el. Ez csökkenti a csalás lehetőségét, és megbízható jelenléti adatokat hoz létre, amelyek készen állnak a könyvvizsgálatra. A Hospitality Technology 2023-as legújabb jelentése szerint azok a helyszínek, amelyek áttérnek ezekre a digitális rendszerekre, átlagosan körülbelül 22 százalékkal jobb értékelést kapnak az érkezési élmény tekintetében, mint a hagyományos módszerek.
Az interaktív kioszkok hasznos információkat gyűjtenek, amikor az emberek hozzáérnek a képernyőkhöz események során, nyomon követve például, hogy mennyi ideig tartózkodik valaki egy állomásnál, milyen típusú tartalmakat néz meg leginkább, és hol kalandoznak az ujjai a kijelzőn. Néhány kifinomultabb rendszer még a felhasználói viselkedés apró részleteit is figyeli – tétovázási pillanatokat, milyen gyorsan görgetnek a lehetőségek között, vagy visszatérnek-e bizonyos képernyőterületekre – hogy pontosan megállapítsa, mennyire érdeklődők a résztvevők. A tavaly közzétett kutatás szerint a viselkedési mintákról szóló tanulmány szerint azok a helyszínek, amelyek ilyen adatokat alkalmaztak, majdnem duplájára növelték az átlagos látogatói tartózkodási időt, pusztán azért, mert a megjelenített tartalmat a tényleges viselkedés alapján hangolták finomra, nem pedig találgatásokra építve.
Manapság az eseményszervezők egyre inkább gépi tanulási eszközöket használnak, amelyek valós időben módosítják a weboldalakat és kijelzőket az emberek tényleges interakciója alapján az események során. Amikor figyelembe veszik, hogy hol gyülekeznek leginkább a tömegek, és mennyi ideig tartózkodnak az emberek különböző területeken, a szervezők gyorsan változtathatnak a térbeli elrendezésen, hogy minden simán menjen. Vegyük például a chicagói konferenciaközpontot: ott az érkezéskor felállított pultok áthelyezésével majdnem egyharmaddal hatékonyabbá vált a résztvevők mozgása, pontosan annak alapján, amit az élő követés mutatott arról, hol szoktak összegyűlni az emberek. A bejelentkező terminálok szenzorai pontosan jelezték, hol keletkeznek torlódások, így még mielőtt a sorok túl hosszúvá váltak volna, azonnal korrigálhattak.
Míg az interaktív gépek gazdag adatkészleteket rögzítenek, a helyszínek 43%-a nem használja ki teljes mértékben ezt az adatot az események után (MDPI 2023). Gyakori akadályok a szigetszerű rendszerek és a korlátozott elemzői szakértelem. A vezető helyszínek jelenleg keresztforgalmi irányítópultokat integrálnak, ötvözve a touchscreen mérőszámokat a CRM-adatokkal, hogy azonosítsák a résztvevők hosszú távú preferenciáit, és előre jelezzék a jövőbeli részvételi mintákat.
Forró hírek
Legyen az első, aki megkapja a legújabb stílusokat és ajánlatokat.
Copyright © Guangzhou Ruixi Technology Co., Ltd.now All rights reserved - Adatvédelmi irányelvek
EN
